Reggel
Őszi ködös fázós reggel
utazom oly morcos kedvvel.
ősz hajú kedves idős pár
szemben ül velem az idő jár.
Nézik egymást szemük beszédes
összefonódik kezük, mily édes.
Ajkukat elhagyó féltő szavak
ragaszkodásuk határtalan.
Ritkán tapasztalt féltés aggódás
őszinte érzés boldog ragyogás.
Csodás e szeretet magával ragad
varázsa ereje velem marad.
Lassan felszáll a pára a köd
vidám vagyok társam az öröm.
Pillám lehunyom e kép él bennem
ritka érzés fátylán átcsillog szemem.