Érd Fűzfa utca tizenkettő fáj,
Mint ezer agyar tép a húsomba,
Mint holló a halott szemébe váj,
Akképp harap ingó világomba.
Isten az égben, áruld el, kérlek,
Hol az édes feledés ösvénye?
Mint erőtlen derengés, még élek,
Akár csonka gyertya haló fénye.
Érd Fűzfa utca tizenkettő fáj,
Eldobnám, ha erőm lenne hozzá,
Köröttem lassan mint Sztüx foly a táj,
És nincs kiút, nincs több istenhozzá...