Bezárt.Nem láttam.
Kivette a kulcsot
pedig kiabáltam,
hogy:
engedj ki!
Nem hallod?
Félek!
Dörömböltem,rúgtam,
vertem az ajtót,
de hiába,
hangom
elveszett
s vele
a reményem
a sötétben.
Sírtam, könyörögtem
tehetetlenül
s ráztam a kilincset
rendületlenül,
kértem, hogy:
ne büntessen!
Ne bántson!
Védjen!
De feladtam
s itt maradtam
rettegve
egyedül
végleg.
Nagyon fájt,
s tétovázva
bolyongtam,
s lassan
az örület felé
sodródtam,
s mikor végre
magamhoz tértem,
nem tudtam,
hogy
börtönében éltem,
hogy tőle
vagy csak
magamtól
féltem.