Az élet egyik árnyoldala
Vérző lelkemben óceán a fájdalom,
Mikor anya elmegy.
Szenvedek, de küzdök; látszik az arcomon;
Sírással küszködöm...
Mocsok világ, hol anyától gyermek távol.
Mocsok hely, mondhatom!
Szeretném többször látni őt, mert imádom,
De sajnos nem lehet...
Régen rossz voltam, de próbálok jó lenni
Hogy anya örüljön.
De szívesen összeroskadnék sírva itt
Szakadt, mocsok világ!
S soha nem is lesz más...
Szabó Erika 2009. január 4.