Kalapos
Írta: Hullocsillag Dátum: Március 10 2010 09:29:58
H
Ugye tudod, miben különbözik
A holló és az íróasztal?
Nem? Nos, legalább eme rejtély majd
Hosszú asztalomnál marasztal.
Teljes hír
Ugye tudod, miben különbözik
A holló és az íróasztal?
Nem? Nos, legalább eme rejtély majd
Hosszú asztalomnál marasztal.
Várj, ne menj még, maradj, mert nem hinném
Hogy nem csikar belül enigmám;
A talányos választ azok tudják,
Akik a kalapot adták rám!
Töltsek teát? Á, ne törődj vele,
Hogy hibádzik a csésze alja,
Sőt, vigadj: így jócskán több tea kell,
Hogy csészéd színig betakarja.
Nem kérsz? Ám legyen, de megjegyzem azt,
Most épp kellő hőmérsékletű,
És nem kínálom többször, vagy nevem
Kezdete ne legyen „Ká” betű.
Hogy ki vagyok? Bocsásd meg hát, kérlek,
Eme faragatlanságomat,
Bemutatkozom: nevem Kalapos,
S helyén hordom a kalapomat.
Ugyan, kérlek, hogy én bolond lennék?
Nem kell ide hízelgő szép szó,
De esteledik már, az óra üt,
S bizony elkélne már a végszó.
Mi ez a hely? Ez itt, kis barátom,
Csodaország, noha megkopott,
És állítólag csak az éli túl,
Aki fején hord egy – kalapot.
Csak úgy győzheted le éhes, dühös,
Kegyetlen Csodaországodat,
Ha oly bolond vagy, mint egy Kalapos;
És helyén tartod kalapodat.
De késő van már, és gonosz ébred,
Siess hát haza, menj már, szaladj!
Üressé vált asztalomnál immár
Nincs hathatós érv rá, hogy maradj...
Ó, hogy miben is tér el egymástól
Az íróasztal és a holló?
Körülbelül annyiban, jól figyelj:
Mint egy keselyű és egy olló!