Apja lánya
Írta: Pirike Dátum: Március 12 2010 17:35:05
H
Az vagyok ki egykor te is voltál
vihar verte apró üstökös gém,
mélyből magasba röppenő madár,
ki a fény sugarával szárnyra kél.
Teljes hír
Az vagyok ki egykor te is voltál
vihar verte apró üstökös gém,
mélyből magasba röppenő madár,
ki a fény sugarával szárnyra kél.
Az vagyok kit éltet a szenvedély,
égő rőzseláng, erjedő salak,
fényárasztó üvegnek nemzettél,
igaz tükörré váltam általad.
Az vagyok ki élni tanult tőled
szeretetet adni, remélni csodát,
zengő vágyakból alkotni szépet,
megfelelni, s feladni önmagát.
Az vagyok ki nem akartam lenni,
titokba fojtott elhatározás,
igába törve alázattal élni,
sima víztükör fölötti képmás.
Az vagyok kinek a lelke árad,
örökségül hagytál Apám ennyit,
sírod előtt szürke némán állva
szétkenem a tisztelet könnyeit.