Nem érzem, hogy szükség lenne bármire is...
Félek, ez rossznak számít.
Eygedül, s teljes csendben,
Kérlek, most ne zavarj engem!
Hidegen hagynak a jövő dolgai,
Az állandó hajtás, egyformák a napok!
Inkább maradok, inkább elalszok...
S majd holnap elmondom, hogy mit is akarok.
Most nem tudok rád nézni,
Ma valamit másképp érzek,
Talán nagyon a jelenben élek,
Igen, csakis magamnak élek!
Most az egyszer önző lettem...
Végre létezem,bár nem éberen.