Utolsó remény
Írta: Flaminia Dátum: Szeptember 26 2007 18:16:52
T
Sikolt a lány:
Hogy hagyhattalak meghalni ?rangyalom?
Teljes hír
Halott lényt találtak az úton, ki tudja mi történt vele,
Egyedül fekszik lent a porban, nem látnak semmilyen sebet,
S szemei mereven bámulják a sötét, kietlen eget,
Valahol messze innen a távolban egy hang furcsán nevet.
Senki sem ismeri, mindenki csak néz, vajon ? ki lehet,
Folyton azt súgják, még sohasem láttak ilyen szép kék szemet,
Sem ily gyönyör? porcelán arcot, sem ilyen szép két kezet,
Csak ránéznek a tömegb?l és mindenki hangja már remeg.
Er?s testén semmi karcolás, csupán csak a porban hever,
Nézik, nézik, s azon gondolkodnak, vajon mi legyen vele,
Mikor hirtelen a tömegb?l zokogva el?tör egy lány,
Szeméb?l, hangjából rég nem sugárzik a reményláng.
Odarohan a porban fekv? mozdulatlan férfihoz,
Szemeiben valami borzasztó emlékkép fénylik most,
Felocsúdik a tömeg, összesúg: ? az! ? a barom!
Sikolt a lány: Hogy hagyhattalak meghalni ?rangyalom?
/S könnyeit?l porrá válik most a gyönyör? test,
Már mindenki csendben áll, elt?nt már a porhüvely,
Szél hordozza szerte-szét, tolles? hull most alá,
Valahol a távolban vígan kacag a Halál./