Nyári délután a rekkenő hőségben,
az udvar csendjét semmi sem zavarja meg.
Loncsos szőrű puli hever háza árnyékában,
a melegben nyelvét lógatva liheg.
A tyúkok sem kárálnak, óljukban hűsölve
fejük meg meg billen álmosan.
Az ablak szegletében pók szövi hálóját
csendben, légy csapdát készít szorgosan.
A tikkasztó melegben, lassan mozdul minden.
A méla csendet, csak Bodri vakkantása töri meg.
Lába is rándul, nemlétező nyulat kerget
álmában, néha nagyokat nyel.
A hátsó kertben kókadoznak a virágok,
a hőségben minden élőlény, esőre vár.
A késő délutánban, tán feléled a szél is.
Az est érkezte, majd enyhülést hoz már.
2010.02.23. Korin