Radnai István:
SZIRÉNEK ÉS SZIRÉNÁK
végtelenített szalagján fut a dallam
nem hagy aludni befészkeli magát
mint hajléktalan fülkéjébe a hiányzó telefon
végtelenített és lágy a dallam talál
okot mint láz oktondi hőfokon
feszül a comb a lábrikra a talpam
mely zsibbad s a lábfej mely hullamerev
fülembe ciripel egy ér s az érben vérlemez
mint kinek gyomrában elakadt vacsorája
fogyaszt mert telik rá és dagad
míg veri ajtaját sok árva
csenget vagy tartja tenyerét tapad
mint nyelv a szájpadláshoz
amikor nap fűti és csillámlik a sivatag
autó dudál mely jólétet sugároz
végtelenített szalagján fut a dallam
és végtelen aszfalton fut ezer
példányban mind és aki lemarad
azt hiszi hogy velük szekér szalad
holott ők maguk az ezerarcú válság
végtelenített szalagján fut a dallam
édes mint éhező szájban a kívánság