Állok az esőben.
Arcomon az esőcseppek
könnyeimként gördülnek alá.
Gondolataim messze járnak....
Más dimenzióban
más létezésben.
Érzem a föld finom illatát
Enyhe remegés járja át testem.
Rád gondolok...
Merre vagy,mit csinálsz?
Hol vívod örök csatád?
Eszedbe jutok még,
mikor az éj sötétje
beborítja nyugtalan
lelked?
Kívánod-e még
bőröm selymes bársonyát?
Hosszú évezredek
vannak mögöttünk.
Kerestük egymást életeken át...
Néha csak jelzésben
néha érintésben
néha a létezésben....
De érzem,itt leszel
hamarosan....
Velem...
Várlak...
csak várlak
örök
Kedvesem!
___________
Magdel