Magányos, csendes hajnalon,
beleszúr szívembe a fájdalom.
Magányos , néma napokon,
keresem elveszett csillagom.
Magányos, hideg napokon,
odaszáll minden sóhajom.
Magányos, esti alkonyon,
ölelésre tárva vár karom.
Magányos, holdas éjeken,
a bánat járja át szívem,
magányos , holdas éjjelen
egyedül bolyongok csendesen.
Magányos, holdas éjszakán,
szívemből sír fel a magány.
Magányos, holdas éjjen át,
zokogva keresem Karinám.
/Karina 1991.ápr.24-1993. augusztus 27./
Budapest, 1993. november 5.