Szívemben
Véletlenül nem történik semmi,
Csókod húrokat pendít
A szívem gitárján,
A két kapuját kitárván
Kerültél a közepére,
Ez nem merül feledésbe.
Nem ítéltél fogságba,
Az élet dobozába,
Mi a szabadságot nyújtja,
Kiélvezem, ami az emberek útja,
Hiába! A szívemben dél,
De a testem örökké megvéd.
Nincs többé fájdalom, mert Szeretlek,
Előtted elfelejtem a neveket,
Mert Te vagy az Egyetlenem,
Kit úgy hívok, Szerelmem!
Nem lesz soha elvárás,
Csak kérlek, TE légy a lámpás!