Tengerparton
Írta: reitinger jolan Dátum: Március 29 2010 17:59:10

---

Gy

Követ morzsol a vén idő még,
Víz oktat, szikla prédikál,

---

Teljes hír

---

Hordalék súrlódik egyre,
Elemi erő zúg tova,
Hullám és levegő nyelve,
Parton habzó tajték maga.

Felhő-tőzegébe vésve,
Tejszínű fenn a karcolat,
Égi világ ébredése,
Bárányok büszke fodra csak.

Lenézek az ősi mélybe,
Hullámot szül a tenger épp,
Víz cseveg mólók tövében,
Láncot rángat, hajók közét.

Dübörgő hangja földcsuszamlás,
Hullámtörőkön szél süvít,
Éltető víz érleli, nem más,
Féktelenség vázlatait.

Most csendesül meredekje,
Csapódnak roppant rétegek,
S van más vonulat is felette,
Bárány-templomok, lakhelyek.

Követ morzsol a vén idő még,
Víz oktat, szikla prédikál,
S permet-eső levegőjét,
Kettészeli a sok sirály.

Kavicsok egymásnak dőlve,
Csiszolnak tükör fényeket,
S a természet éles körme,
Földet markol, követ etet.

E tomboló táblák mezején,
Megmarad minden világi jel,
S mint kezemről lepke, a fény
Villámai röppennek el.