Le-targia
Írta: Hullocsillag Dátum: április 16 2010 18:17:11
Gy
Le-sújtó tekintettel alkonyul fölém az ég,
Le-het, lélegzek egy-két kínkeserves percig még,
Teljes hír
Le-sújtó tekintettel alkonyul fölém az ég,
Le-het, lélegzek egy-két kínkeserves percig még,
Le-nne vége már, szűnne már a fájó gyötrelem,
Le-vetném, mint használt ruhát, elhasznált életem,
Le-dobnám magamról ronggyá kárhozott lelkemet,
Le-szaggatnám, mint izmokra tapadó bőrömet,
Le-nézett sorsomat szétszakítanám, mint papírt,
Le-zúzott testemet siratnám, mint sötét gyászhírt,
Le-lkem eladnám, szívem elásnám, mély gödörbe,
Le-köpnék aztán a nekem ásott sírgödörbe.
Le-tört vagyok: túl sok a HA és túl sok a MIÉRT,
Le-sz-e még élnem tán egy ártatlan valamiért?
Le-tépném egy áldott, gyors mozzanattal a fejem...
Le-het, hogy túl gyáva vagyok, és ezért nem merem?