Gondolatok XVII
Írta: giziszalay Dátum: április 19 2010 12:49:32
Gy
Olyanok vagyunk mi ketten akár két testvér,
Néha találkoznak, mindkettő más életet él,
Teljes hír
Langyos, nyári éjszakában száll a gondolat,
Vágyak szárnyán múló idő, sietősen elrohan,
Árnyak néma alakját elnézem réveteg,
S önmagam - mint kívülállót figyelem.
Mintha lelkem útra kelne, s lenézve rám-
Szánalmasan legyint fentről, suhan tovább,
Hiába, úgyis visszatér oda ahová záratott,
S az nem más, itt lent - neki, én vagyok.
Üde nyári illatot hoz közben kósza szél,
Arcomra ezalatt lassan telepszik az éj,
Fogoly vagyok, saját életem rabságba tart,
De, lelkem suhan - messze gondtalan.
Olyanok vagyunk mi ketten akár két testvér,
Néha találkoznak, mindkettő más életet él,
Csakhogy fogoly -a testem maga,
Lelkem vándorlása, szabadulásom záloga.