Eső (négysorosok)
Írta: szhemi Dátum: április 20 2010 19:11:26
H
Szürke felhők bánat könnyei,
őszi fák holt leveleit veri,
tócsák tükrében nézi önmagát,
s az égben csapkodja ostorát.
Teljes hír
Eső
Szürke felhők bánat könnyei,
őszi fák holt leveleit veri,
tócsák tükrében nézi önmagát,
s az égben csapkodja ostorát.
Szél
Ha nyárba lengedez zászlaja,
hűs csókját homlokodra nyomja,
feszül vitorlád a víz felett,
rád fújja a hideg permetet.
Vihar
Kénköves pokol tűzze az ég,
mint jajgató jobbágy a vidék,
derékba tőr, földet, felleget,
letarol rétet és kerteket.
Hó
Puha-pihe, a tél mosolya,
mint gyémánt úgy ragyog kristálya,
paplanná varrja fagyos idő,
alatta új élet sarja nő.
Szélvihar
Fákat hajlít útján derékba,
viskókat dönt gyilkos halomba,
amerre jár, pusztul az élet,
nem mutat mást, pokoli képet.
Napsütés
Simogat sugara a Napnak,
bús életek, erőre kapnak,
tüzével érlel gyümölcsöket,
felmelegít fagyos szíveket.