Este tíz már régen elmúlt,
Mikor a férj hazaért,
Felesége már lefeküdt,
Ezért vacsorát sem kért.
Harapott azért valamit,
Kezet és lábat mosott,
Utána még egy nagy pohár,
Vörös bort is megivott.
Majd bebújt az asszonyához,
Megölelte kedvesen,
Kiskifli nagykifli pózban,
Simogatta édesen.
Ám a neje odasúgta,
Hagyjál drágám, nem lehet,
Aludjál most, szép álmokat,
De ne veszítsd kedvedet.
A férj morog, kicsit morcos,
Mára nincs már teendő,
Megállapítja mérgesen,
Összebeszélt minden nő.