Születésnapomra...
Ötvenkét éves lettem én...
József Attila, - tettemért
okolj
s botolj!
Egy BKV busz szegleten
versed varázsát kergetem.
- szerény
remény...
Írni hasonlót sem lehet,
úgy tündököl költészeted
régen
az égen.
Tudom, mit' írok rossz maszat
a poézis sátra alatt:
agyi
gagyi.
De én ezt büszkén vállalom,
hátha nem lesz mind sárga lom,
satír
papír.
Egyszer Angyalként fellelem
legszebb versemet, kedvesem
falán.
- talán...
Addig is vések rímeket,
füledbe béget és mekeg!
Süket
tünet.
Borzasztón faragom a fát!
Ajánlok érte parolát,
csacsi
pacsit.