Vágyakozás/GondolatokXVII./
Írta: giziszalay Dátum: április 23 2010 07:59:12
G
Rövid e tánc, a másik soká jön el,
Gyermekkori emlékeket idéznek meg,
Akkor, még nem tudtam mily rövid e tánc,
Miértekre sem voltam kiváncsi igazán
Teljes hír
Ábrándozva nézem a virágzó Tiszát,
Násztáncát lejti, röpke éltű tiszavirág,
Fehéren borítva víz síma tükrét..
Pár óra - aztán, elmúlik ismént.
Rövid e tánc, a másik soká jön el,
Gyermekkori emlékeket idéznek meg,
Akkor, még nem tudtam mily rövid e tánc,
Miértekre sem voltam kiváncsi igazán.
Természet játéka évente ismétli önmagát,
De - én, nem láttam, oly sok éve már..
Átnézve a túlpartra sűrű rengeteg,
Fák hajladoznak, mint akik igent intenek.
Most ahogy ülök itt a lépcső tetején,
ezüstös habjaid cseppje - arcomhoz ér
hűvös szél, lágyan megsímogat...
s én, elsírom neked fájó titkomat.