Sz
(A fotókat ma csináltam, s kár, hogy ilyen picik, pedig sikerült lekapnom az egyik repcsit is a daru mellett)
A magányos daru dala
Kalóz vár tövében ácsorog árván,
mozdulatlan arcán napfénye rebben.
Néma a gémje, a „macska” sem jár már,
e szende monstrum munkára vár csendben.
Béna karjai közt szél járja táncát,
- volt, hogy ő is pörgött, sok súlyt felemelt.
Ám számos társával magára hagyták,
- krízis van itt is, semmit nem tehet.
Acélmadár sziluettje az égen,
repülő társak felé sóhajt halkan,
válaszul szürke szárny enyhén meglebben.
Ölelő karja párbajt vív a nappal.
Emberekre kacsingat lent a mélyben,
- gyertek már, üzeni néma hanggal!
(2010-04-23)