+ 18
Írta: gaborlaci Dátum: április 23 2010 19:35:38
H
Hegyvidéki nyaralóba,
Nászutaspár érkezik,
Hol a csendet, friss levegőt,
Együttlétet élvezik.
Teljes hír
Hegyvidéki nyaralóba,
Nászutaspár érkezik,
Hol a csendet, friss levegőt,
Együttlétet élvezik.
Most az első közös estén,
Épp a nászra készűlnek,
Amikor is váratlanul,
Egy nagy hosszút csengetnek.
Kicsit félve ajtót nyitnak,
Meglátnak egy kis manót,
Az ifjú pár meglepődik,
Csodálkozik, de nagyot.
Megszólal a kicsi manó,
Kívánhattok akármit,
Én vagyok az ki a hegyen,
Minden dolgot teljesít.
Az ifjú férj mondja neki,
Látod azt a kőbányát,
Azt kívánom, hogy azt onnan,
A tópartra hordjad át.
Manó elmegy, pezsgőzgetnek,
Majd paplan alá bújnak,
De a csengő hangja miatt,
Most sem turbékolhatnak.
Megint ott áll a manócska,
Áthordta a kőbányát,
Kérdőn néz rá a férfira,
Várja újabb óhaját.
Az meg a neje alá nyúl,
Egy szál szőrét kitépi,
Annyi mond csak a manónak,
No, ezt egyenesítsd ki.
Majd elmegy, dolgát végezni,
Tőbbé nem is jön vissza,
Nyugodtan telik a nászéj,
Meg a többi éjszaka.
Egy jó pár év elteltével,
Már családdal nyaralnak,
A gyerekek, a pincében,
Valami zajt hallanak.
Félhomályban, a fal mellett,
Egy manót lehet látni,
Aki köpköd és azt hajtja,
Egyenesedjél már ki !