Nevek a padokon
Írta: Sancho Dátum: április 27 2010 09:48:16

---

Gy

Nevek a padokon, a faragott anyagon,
Napsugár csillog a harmatos szobrokon.
Karcolt padsoron, emberi alakon,

---

Teljes hír

---

/ Lakitelek Népfőiskola nyomán /


Nevek a padokon, a faragott anyagon,
Napsugár csillog a harmatos szobrokon.
Karcolt padsoron, emberi alakon,
Pillanat pihen a múlttal, mélyen, nagyon.

Nevek a padokon, a faragott anyagon,
Madarak dalolnak, magamat megadom.
Arcok a fapadon, a lakkozott anyagon,
Ránc-erek futkosnak, tűnnek el szabadon.

Nincs magány az út mentén,
Sem a halhatatlanság tengerén,
Lelkük arany, szavuk szerény.

Nevek a padokon, a faragott anyagon,
Emlékek utaznak, ha szememet behunyom.
Faragott anyagon, est csendjét hallgatom,
Esthajnalcsillag-fény, az égi színpadon.

Nevek a padokon, a faragott anyagon,
Leteszem magamat vöröslő alkonyon.
Szavak a lócákon, engedem hadd hasson,
Mást-mást üzennek, ünnep az alkalom.

Nincs magány az út mentén,
Sem erdők, sem bokrok tengerén,
Lelkük arany, szavuk szerény.


Nevek a padokon, a faragott anyagon,
Ülök a kertben némán, s szabadon.
Faragott fapadon a csodákat láthatom,
Glória a márványkövek tetején…
Szép nagyon.