Etelka, mondd meg nékem...
Én lettem volna az kit szerettél?
Tedd a kezed a szívedre,
S mondd meg nekem őszintén!
Azt hiszem, hogy tévedtünk...
Mind a ketten.
Te, mert kimondtad,
S Én, mert hittem a szerelemben.
Bár ha az egyik nem bolond...
A másik biztosan hazudik.
Hogy Én szerelmes voltam, meglehet,
Te hogy szerettél... ki tudja, az igazit?
Mindketten szerelmesek voltunk?
Még a jó Isten sem tudja!
Szenvedtünk mindnyájan,
Szenvedett Ő is itten újra.