Behunyom a szemem,
csak Téged Látlak!
Ha felkel a Nap,
csak Érted teszi!
S ha besüt a Hold
az ablakon,
Egy könnycsepp
gurul végig arcomon,
S eszembe jut,
Vajon még találkozunk?
Behunyom a szemem,
most is Téged látlak!
A Nap is még mindig
csak Érted ragyog!
Ha a Hold még besüt
az ablakomon,
Egy megtört szívet
talál a vánkoson,
S ki tudja, hogy
Mi még találkozunk!
Most, kinyitom szemem,
még mindig látlak!
A Nap sugara is csak
még értünk ragyog!
S ha könnyeim is letörölnéd,
Igazán, akkor élnék Én!
S érezném újra azt,
hogy mégis
Van remény!