Anyák napjára írom
(DE JÓ LENNE)
Anyák napján gondolok rád
Kezemben egy csokor virág,
Most viszem a sírodra én
Szívemben a múltad még él.
Te neveltél minden jóra,
Hallgattam én minden szóra.
Te neveltél mindig arra
Hallgassak az igaz szóra.
Álmodban is rám gondoltál
Emlékszem, hogy megcsókoltál.
Igaz volt a szíved, lelked
Mindig foghattam a kezed.
Kiskoromban mesét mondtál,
Ha rossz voltam megdorgáltál.
A meséid bennem élnek
Nem eresztem én a szélnek.
A te nyelved enyém anyám
Benne van a szó, a hazám.
Tájszólásod is az enyém
Mit mondjak rá, nem egy erény.
A szavaid bennem élnek,
De csak addig, amíg élek.
Gyerekeim egész mások
Bennük nem él tájszólásod.
Úgy szeretni nem fog senki,
Nem is tudna el, kell hinni.
Gyerekeim én szeretem
Itt él mind a kettő bennem.
Bármit tesznek velük, érzek
Tudom ez szülői érzet.
Álmaimban néha látlak,
De azok úgy tovaszállnak.
De jó lenne elaludni
Karjaidban megpihenni.
Elszállna a gond, a bánat
Adnál újabb, újabb szárnyat.
Itt a mélyben csend, nyugalom
Mégis szavadat hallgatom.
Lelked itt van mindig bennem,
Ha elmegyek, az jön velem.
Hogy elmentél az, nagyon fáj
Tudom mindenkire ez vár.
ZETA