SZÍVHEZ SZÓLÓ
( Murák Tibor )
November huszonöt.
A naptárban ennyi van.
No ezt most én,
nem hagyom annyiban!
Hogyan is hagyhatnám
e jeles ünnepen,
tizennégy éves ma
a kisebbik gyermekem.
Névnapodra kaptad Őt
egy életre szólóan,
gyermekeim anyja,
hogy ünnepelj méltóan.
Rég volt rá alkalom,
hogy szívedhez szóljak,
hogy versben is elmondjam,
mit gondolok Rólad.
Hogy boldogság az élet
köztetek és Veled,
hogy milyen jó érzés az,
ha az ember szeret.
Hogy el kell feledni
minden vélt sérelmet,
hogy szeretni kell egymást
és ne ismerj félelmet!
Megígérem Neked,
hogy türelmesebb leszek,
feltéve, ha ettől
még jobban is lehet.
Boldog vagyok,
mert szétnézve azt látom,
milyen szép és mennyire
szeret a Családom.
A jó Istenkéhez
az a kívánságom,
hogy örökkön örökké
Te legyél a párom!
Együtt dobbanjon
a szívünk is ezután,
akkor is, ha lesz majd
hat-nyolc unokám.
Szeretnünk kell egymást
hisz oly' rövid az élet,
nincs idő haragra,
de ne is legyen kérlek...
Azt kívánom Nektek,
drága ünnepeltek,
hogy vigyázzanak rátok
mind az égi szentek!
2001.11.25.