VILLON
(Szűcs István)
Sarokba vetve szalmazsák,
ez itt az összes kényelem.
Csak néhány göncből áll ruhád,
száraz kenyér az élelem.
Plafon alatt az ablakon
szűrődik itt be némi fény.
Hideg szél jő a rácsokon,
ott kinn a tél még nagy legény.
Elhalnak itt az álmaid,
magad maradtál bús clochard.
Isten talán magához int:
hajnalra künn bitófa vár !
( 2010-01-18)