Árnyak
Írta: giziszalay Dátum: Május 06 2010 08:36:03
H
Lassan ereszkedik le sötétség fátyla
betakar mindent est némasága,
nyugalom béke száll sötét magányba
eltűnnek az árnyak csend otthonába.
Teljes hír
Lassan ereszkedik le sötétség fátyla
betakar mindent est némasága,
nyugalom béke száll sötét magányba
eltűnnek az árnyak csend otthonába.
Nem más ez mint nappali világba..
eltakarja azt mit nem kell lássad,
kiabálhatsz..vádolhatod a némaságot
tomboló lelked, jajongat fájón.
Nincs ki megvígasztal-hiába várod-,
átkozod napod, búcsúzol a mától...
sikoltozhat lelked, könnyed senki se látja,
elnyeli a sötétség kegyetlen valósága.
Kérheted a holnapod zakatoló szívvel...
adjon békességet háborgó lelkednek
süket vad a sötét éjszaka, rideg....
álomra így hajtod fejed, fázósan reszketeg.
Nyugalom, béke - ezt várod tőle-?
pedig csak ámítás akár maga az élet,
van ki veszít fényben, árnyban egyaránt..
s ki győzni tud, annak az éj is napsugár!
Ami örök, napjárása fenn az égen,
mi bár hoz sugarat...ideje véges,
Föld forgásával ő is őrült táncot jár,
sötétség elnyeli - bárhogyan is fáj.