Keressük a szépet, keressük a jót
E nagy-nagy világban, a nekünk valót
Csendes hajlékunkat, ahol élhetünk
Egy másik embert, akit szerethetünk
Keressük a tökéletes ideált
Ami régen őseinknek is bevált
A múlandóban az örökkévalót
Sok szenvedés közt percnyi boldogságot
Keressük az igazit, az értéket
Szívtől szívig ható ős köteléket
Az erőszakban a lágy gyengédséget
Sikító zajunkban a néma csendet
Keressük a féket a rohanásban
Az öröklétet a halál karjában
Az ocsmány szennyben a szűzi erkölcsöt
Terméketlen fán az érett gyümölcsöt
Szívekben pislákoló szeretetet
Bűnösöknek kijáró igazságos ítéletet
Keressük, amit nem találunk már rég
Ami fontos, mire oly nagy a szükség
Az utunkat, min végig kell, hogy menjünk
A ragyogó fényt, hogy el ne tévedjünk
Módot arra, hogy békében élhessünk
Hogy egymás ellen soha ne véthessünk
Őrületben keresünk normalitást
Monotonitásban az újat, a mást
Háború idején béke galambját
Fájdalmas kínok között a megváltást
Bűnre csábító test jóságos lelkét
A zűrzavarban életünk értelmét
Megtört szívünk mélyén Isten gyermekét
Végső óránkba üdvözítő lényét…
2005.