A csiga panasza
Írta: reitinger jolan Dátum: Május 14 2010 16:31:07
Gy
Lecsusszant a fűről, ott kissé arrébb,
- Ha lenne szerelmem, fülébe suttognék.
Hogy is van ez ! Hmm olyan furcsák a vádak,
Mégis ezért sokan megcsodálnak.
Teljes hír
A csigák további kérdéseit feszegetve...., különös tekintettel Hubart: Csigamenyegző c. verséhez ajánlva
Az égalján már erősen pitymallott,
Magányosan a füvek közt ballagott,
Odébb tehenek legeltek és bikák,
Különös vágy őrölte a csigát.
Mellette méla birka bégetett,
S a szél bánatos csigaszemet lengetett.
- Csak tavasz ne volna! vagy ne lennék hímnős!
Lázban lobognék, de sose lennék himlős!
Lecsusszant a fűről, ott kissé arrébb,
- Ha lenne szerelmem, fülébe suttognék.
Hogy is van ez ! Hmm olyan furcsák a vádak,
Mégis ezért sokan megcsodálnak.
Férfi, női nem elegyedik bennem,
S a kettős nászban magam kell szeretnem,
Férj vagyok és hű asszonyom is egyben,
Tapadásban együtt, békés, feddhetetlen.
Nem gyötör a másik sóvár hiánya,
Nem bujdoklom mély, emésztő magányba,
Boldog lehetnék, ezt mondja ki így lát:
- Magában hordozza mind a két nem titkát.
Házamban rohadok néha a sötétben,
Mert túlbecsülik lomha bölcsességem,
Nem harcolok igaz, de mondd mit ér ez !
Ha a kínzó vágy örökké felvértez.
Oviban is karika s nyíl volt a jelem,
Csodálkozott ezen minden egyes elem.
Jó volt így ! Igazán nem voltam szégyenlős,
Csak ha meghallottam egymáson két teknőst.
Csúszom-mászom, de semmi sem sarkal,
Két vakult vágyat hurcolok magammal.
Nem kell ház, gazdagság, ó jaj !
Ki él még így, kiben kettő a sóhaj !
Hím szeretnék lenni, ízig-vérig férfi !
Vagy szerelmes asszony ki ábrándjait éli !
Ölelni vágyom, ölelni... - s lassan mászva
A lapulevél alatt rácsusszant társára.