Nosztalgia
Már
hazaértem.
Valaki erre járt.
Igaz, nem azon a napon…
Nézem az asztalon
feszengő díszes dobozt,
mit e névre keresztelt a fantázia:
Nosztalgia.
Orromba tolul
régmúlt karácsonyok illata,
fenyő és vanília.
"Jajj de pompás fa a karácsonyfa..."
Rajta még valódi gyertyák lángja lebegett,
szúrós
angyalhaj csillogott,
csillagszóró vetett ezer csillagot,
Zizzent a papír, mi játékokat rejtett,
s ha
jó volt a rejtek,
meglepetést szerzett.
Kibomlott a vár, életre kelt sok katona.
Mily öröm volt fiaim mosolya!
Nosztalgia...
Az az
ünnep a szeretetről
szól: édesíti finom szaloncukor...
Most
miért sírsz,
bolond?
Mégis mi a gond?
Nem mindegy: mikor?
anyák napján is édes
a
szaloncukor.