Az eső esik, tudom inamban bátorság nem szállhat,
bár az égen villámok cikáznak. S én üzletben állok,
rongyosra forgatott szakácskönyvvel a kezemben!
Teadélután el nem maradhat, rajtam esőcseppek,
végig peregnek! Nem, nem tovább nem tétovázhatok!
Hazaindulok, s kezemben cekkerek, édes borocska,
sajt ,túró, - arany sárga pogácsa és pite készül-, szél fúj,
és ég villái csak cikáznak, cikáznak!
Még az aszfalton víz hömpölyög, én csak megyek, megyek!
Otthon, elkészült a csemege, vagy úgy öt tepsi sült,
Útnak kel a csemege!
Jött az est, a bandának műszak vége!
Busznak népe, parányi társasága vár a
Gizella napi csemegére!
Szürke felhő önti hűs áldását, s barátok ,szomorondi
édes nedűjét kortyolják!
Sötét az ég, ki józan nem látja ,hogy csillagos az éj!
Az élet viharát jól állják, hideg esőben szólnak ajkakról,
vidám mondókák! Eső esik, esik …….!