Sz
Kádár Ferenc udvarában két kakas fitogtatja erejét,
Fajkakasok, mind a ketten és sarkantyújuk szép.
Két arisztokrata lovag,
Tekintetük tüzet hány.
S megkezdődik a kard nélküli párbaj
Ijedt csibék, tyúkok hada szemtanúként... csak áll,
S nem tudják az okát a verekedésnek,
Rejtélybe burkolt pillanat.
Tehát mindenki elkönyveli...
A tyúkokért folyik az ádáz harc.
S mondom: Kétoldalú ellenségeskedés lett,
Szemtől szemben állnak, csőrük földet szed.
Gyors mozdulatok segítségével... lendülnek,
Rugóként ugráló harci gépek,
Csőrük üt, oldalra esnek,
Helyet váltanak, szárnyaikkal nagyot vernek.
Az egyik esik, a másik ugrik,
S támadásba lendülve,
Egymást összecsípik,semmivel nemtörődve.
Megállnak most egy pillanatra,
Szemtől szemben két összeborzolt gombolyag,
Addig míg az egyik hátat fordít,
S gyorsan elszalad.
Megjelent egy öreg, csúnya kappan kakas előttük...
Eszét is a csibék tudására emelték,
Kukorékolt egy nagyot, hangosat
Mondogatta vékony hangján: Szégyen és gyalázat !
Mire jó a harc, miért oly vad ?
Veszekedni a tyúkokért!
Hát nem látjátok, hogy az udvar velük tele van,
S ott vannak még sokan a szomszédban,
Sarkantyútok gyilkos fegyver,eszetek van?!
Tudjátok mit mondok nektek:
Mindegyikőtök hagyjon és adjon egy kicsit akaratából
Akkor... Én, azt mondom: Megértés lesz e háznak udvarában.