Nagyon fáj...
Nagyon fáj...nagyon nehéz kitépni,
mi eddig naponta benned éledt.
Nagyon fáj...nagyon kemény megélni,
mi benned volt - mára a semmié lett...
Nagyon fáj...tudni és el is fogadni,
hogy nem táncol testeden a gyönyör.
Nagyon fáj... vad valósággá tenni,
hogy szerelmed fénye már nem tündököl.
Nagyon fáj...naponta ezerszer átélni,
mi ég, kínoz, belülről lázzal gyötör.
Nagyon fáj...már a semmit remélni,
mi valahol a vágyó lelked életére tör.
Nagyon fáj...s ez mégis oly gyönyörű!
hisz egy csodás szerelmet siratsz!
Nagyon fáj...s szépségében annyira keserű,
mert elmúlás után már nem jön új tavasz!
2010. május 23.