Idővel megértem
Nézem a suhanó porszemeket,
Remélve,bennük látom jövőmet.
Sokat töprengek az életemen,
Dolgok, felül múlják képzeletem.
Még nem értem mi,miért történik,
Vajon utam merre kanyarodik?
De semmi nem történhet hiába,
Mert sorsunk,válaszol a hibákra.
Nézem a suhanó porszemeket,
Békésen szálldosnak, végtelenek.
Sokat ők nem árulnak el nekem,
Majd idővel,megértem életem!