Macska léptekkel oson az élet
Szívbéli könnye csordul erejének
Bűzét árasztja az ember a „drága”
Ki önös célját, magát istenné ruházza
„Tehetek Én mindent a célért”
Gondolja az önző a mafla
Ki tulok szarvát az égnek mutatja
Csorog reá könnye a földnek,
Töri porrá a felszínt,
zúdító árját reánk ereszti.
Arzén, kén, és marónátron
Ármányba, ábrándba és bűnbe mártom
Köd és pára szorul a légbe
Fullasztó meleget küld elébe
Járjál körbe, körbe és körbe
Fussál, fussál a nem létezőbe
Pusztító, vak, süket és lüke
Ki ön végzetét, kínját sietteti
Jövőjét a semmibe veszi
Kiveszejti fajtája magját
S fel se fogja tettének súlyát
Föld majd könnyül,
megnyugszik szépen
Bízik az erejében
Rákfenéjét kivetette, ledobta gúzsát
Most már minden meg tovább…