Zajos világomban hangod a csend
Feldúlt lelkem mélyén te vagy a rend
Vágyak bölcsőjében ringok veled
Lágyan megérint bársonyos kezed
A szív húrjain pengetsz dallamot
Lehozol nékem minden csillagot
Mohó ölelés szorít még jobban
Érzések tengerében tűz lobban
Rabló időnk köntösében sorvad
A pillanat, és emlékké olvad…
Arany hold röpül a sötét égre
Mellém ül őrzőn az üres székre…