A KITAGADOTT
(Szűcs István)
Soh’sem ülök le kevélyen :
- Majd én most megmutatom !
Nem gyújtok fényt a sötétben,
én is csak botladozom.
Hogyha tilosba botorkál
lábam, és jönnek elém
tiltani : - Bűn amit írtál !
akkor is mind az enyém !
Szörnyetegek hada várja,
most ugyan majd mit írok.
Rántani fogja a sárba,
vad dühöt köpve dadog.
Elhal a szó, el a nóta,
nincs aki jönne velem.
Sorsom a zord anathema,
és tüske a szemfödelem !
(2010-06-03