...és mikor a kerekerdőt jártam,
benne orvvadászokat találtam,
volt aki még madarat is meglőtt,
ott hevert, megszánva néztem őt.
- Van egy kicsi gyenge párom,
s most, bíz tőle el kell válnom,
örökre, örökre, mindörökre -,
zokogott fel könyörögve.
- Öld meg kedvesem is vadász,
keresd őt, míg rá nem találsz,
de neked se legyen párod,
míg benned az ármány tátog -.
Szállt a madárátok a vadászra,
bújdosott kerekerdő bokrába,
hallotta ahogy körötte morgott,
átkot szórt a fű is, ő sompolygott.
Majd rohant gyorsan és riadtan,
virágokon a jajszó kipattant,
s mint megszállott futott és azóta
sem lelt igaz lélek-megváltóra.