A természet csodás képekkel varázsol.
Bár éppen, nem a szebbik arcát
mutatja meg.
Fura alakzatokból gyúrt felhőket,
terelget az égen.
Szivárványszínekből fon koszorút
oda fenn.
S közben, tengernyi esőt zúdítva ránk.
Az áradat visz utat, házakat.
Legyen vége most már, hogy
Fellélegezhessen az ember.
S ragyogjon ránk ismét, az a drága nap.
2010.06.04. Korin