Gondolataim, melyeknek nem szabhatok utat...
Írta: Csontos Gabriella Dátum: Június 05 2010 00:33:34
Cs
Gondolataim most sokfelé tekeregnek,
néha zabolátlan,vad csikóként ébrednek,
néha a hideg északi széllel versenyre kelnek,
majd mint kiáradt folyó a medrébe-visszatérnek.
Teljes hír
Gondolataim,melyeknek nem szabhatok utat...
Gondolataim most sokfelé tekeregnek,
néha zabolátlan,vad csikóként ébrednek,
néha a hideg északi széllel versenyre kelnek,
majd mint kiáradt folyó a medrébe-visszatérnek.
Visszatérnek mosolygó barna szemed tükréhez,
utat törnek maguknak szád izgalmas szépségéhez,
elérnek akaratlan is bársony-bőröd érintéséhez,
eljutnak a szívem nemrég megnyílt rejtekéhez.
Rejtekében rejlik sok igaz, szép, tiszta érzés,
s bennem irántad soha nem merült fel kérdés...
tőlem és hozzád mindig tiszta volt az ölelés,
általam mindig igaz volt s őszinte a remegés.
Gondolataim most kiöntött patakként futnak,
néha mégis bátortalan, félve megtorpannak,
néha erejét veszi a reménytelen zubogásnak
egy elfojtott vágy reménye a remélt holnapoknak.
2010.június 5.