A sok könyörgés felhangzott az égbe,
a jó Isten meghallotta, végre!
Elállította a sok-sok esőt, ami tönkretett
erdőt és mezőt.
Ide küldte helyette a szelet, ami elvitte a nehéz fellegeket,
hogy nehéz terhüket vigyék el máshova, ahol szükség lenne rá, oda!
A termés nagy része tönkrement,
a gabona lefeküdt a földeken,
miből lesz kenyér az embereknek?
Szegény és gazdag, mind kenyeret esznek!
Most, hirtelen itt a nyár, meleg, forró napsugár.
Minden kiszárad egy-két nap alatt,
a kártevők elszaporodnak.
Bor sem lesz nem csak kenyér,
vagy, ha lesz, hát aranyért!
Kitolt velünk az idő, tavasz nem volt,
a nyár jő, az is szépen bekopogott!
Miért nincs úgy, ahogy rég volt?
Valami itt elromlott!
Volt tavasz, nyár, ősz meg tél,
egymás után sorban,
most nem tudjuk mi is van és
mi lesz majd holnap?