HÖMPÖLYÖG AZ ÁR
Írta: ZETA Dátum: Június 05 2010 16:05:43
Gy
Történelmünk viharmadár
Hömpölyög az, mint a nagy ár.
Kergettek az őshazából,
Menekültünk a tatártól.
Teljes hír
HÖMPÖLYÖG AZ ÁR
Történelmünk viharmadár
Hömpölyög az, mint a nagy ár.
Kergettek az őshazából,
Menekültünk a tatártól.
Árral mentünk mindig szembe
Mennyi minden volt szívünkbe.
Voltunk nagyok és magyarok,
Kicsik vagyunk még magyarok.
Török hordák kiraboltak,
Az osztrákok megtapostak.
Mikor a Nap kezdett sütni,
A ruszkik is jöttek ütni.
A nagyjaink elhullottak
Kik maradtak nem kullogtak.
Napot raktak fel az égre
Szívük, lelkük szállt az égbe.
Háború lett a világba,
Menni kellett a csatába.
Minket vittek, menni kellett
Mást az ember nem tehetett.
Sok nemzetből állt e haza
Mit a versem nem sorol ma.
A sok gaz a nemest nyomja,
Hogy széthullott ez az oka.
Magyar ellen lépett mind fel,
Leszámoltak a vesztessel.
Ki nem akar mindig többet?
Így osztották szét e földet.
Kit érdekelt, hogy ki zokog
Győztes mindig talál okot.
Határt lehet húzni, vonni
Ki ott lakik kirabolni.
Nagy nemzetből kicsik lettünk
Mit tehettünk, hát szenvedtünk.
Kerestük mi a ki utat
Arra mentünk ki jót mutat.
Az élet az, nagy csalóka
Olyan, mint a jó paróka.
Megváltoztat testet, lelket
Elvakítja a szemeket.
Új csata jött, hazárdjáték
Volt benne jó, de rossz szándék.
Aki győztes az diktálhat
Másnak vágya tovaszállhat.
A jó szándék és hazugság
Ilyen mostan ez a világ.
Minden nemzet önző lélek
Igazságból sose kérnek.
Együtt érzés az agyvérzés
Kinek mi jó az nem kérdés.
Jelenben is hadakozunk
Pedig mi csak jót akarunk.
2010-06-05
ZETA