FÖNIX
(Szűcs István)
Ne érjen engem zord panaszlat
milyen kemény, és hűs a padlat,
birkának bőrét fölterítem,
azon döntöm meg zsenge gímem
Kandalló lángja lengve lobban,
leánykám ég a két karomban,
szerelmünk itt a lángba veszve
főnixként éled minden este
(2010-06-08)