Álmaimban éjjel, de szépet álmodtam,
Drága Édesanyám, angyalok közt láttam.
Olyan volt mint régen, széttárta a karját,
Repültem feléje és Ő meg ölelt át.
Mikor felébredtem, nem leltem már sehol.
akkor jöttem rá, hogy csupán csak álom volt!
Összeszorult lelkem, majd kiugrott szívem,
Pedig a szép álom olyan jó volt nékem.
Tegnap teleraktam sírjukat virággal,
ez már csak a kegyelet és tisztelet virága.
Jó, hogy még utoljára magadhoz öleltél,
amióta élek, mindig csak szerettél.
"Ölelj meg jó Anyám, úgy ahogyan szoktál"
amikor elmentem minden nap Hozzá.
Az volt az utolsó ölelés Tőled,
de én nem hittem, hogy egyszer elmész végleg,
Síratlak, mig élek, álmomban jöjj el kérlek!