Hangulat
Írta: zsuzsu Dátum: Június 17 2010 00:04:29
G
Este, egyedül, minden sokkal jobban fáj
A szavaid emléke kőként arcomba vág,
Teljes hír
Jön, és kiterjesztett fekete szárnyakkal
Betakarja a várost a téli alkonyat.
Rám telepszik, átfon, majd magába zár,
És sűrű csenddé kövül meg, a magány.
Este, egyedül, minden sokkal jobban fáj
A szavaid emléke kőként arcomba vág,
Minden mondat megüt, és mélyen megsebez.
Mert két kézzel szórtad szét a reményeimet.