Mikor a világot legszebbnek látod,
Jobb kezedet érje az átok,
És koldusként a varsolci híd felöl legyél...
Te csúnya és eszetlen úrfi... beképzelt legény.
Ugye az erődet lecsapolta egy kis kurva,
Hát maradj, mint szalmaszál, kiszáradva,
S a nyelved fonva legyen, beszélj tagolva... dadogva,
Olvasszon le lábadról a jó Isten,
Olvadj sárga gyertyaként, Jóska !
S ne legyen olyan betegség, mely Téged kikerülne...
A tüzes faszén bár kiégetne,
S minden lány köpjön szemedbe,
Mint az oroszt, mely itt járt a kertek alatt menetelve.
A tiszteletes énekeljen néked a nagy könyvből,
Mert ifjan eltemettél,
Apámnak házából fiatalon megszöktettél,
Felettem fújtatóként csak nyögtél,
Zsenge tudatlan voltam, ketté hasítottál,
Ott a csillagok alatt, teliholdban... s ott hagytál !
Inkább menyasszonyod lettem volna,
Nagy hassal hagytál Jóska...
Jaj, bár a Kraszna vize kidobna !
De, ha egyszer mégis úgy adódna, hogy felém jöjj...
Erős kezeid csak szorítsanak,
S nem bánnám, ha csókolnád melleimet, ajkamat,
És azért ahogyan ismertelek úgy lássalak,
Középtermet, égő szemek... Jóska, de imádlak !
Csak hozzon vissza jövendőmondóm, az Ilka néni...
Lelkemnek, testemnek,égő szerelmemnek.