Nézem a csillagokat, milyen gyönyör?ek
Írta: encikeangel Dátum: Október 09 2007 04:21:54
Ha lemegy a Nap, s feljönnek a csillagok,
A távolból én mindig csak rád gondolok.
H
Teljes hír
Nézem a csillagokat, milyen gyönyör?ek
Ha lemegy a Nap, s feljönnek a csillagok,
A távolból én mindig csak rád gondolok.
Szívem belesajdul a tépázó magányomba,
Csak bámulok kifelé ücsörögve ablakomba.
Nézem az a csillagokat, milyen gyönyör?ek,
Az a sok millió számomra rólad alkot képet.
Látom a bájos arcodat az én fájó arcom el?tt,
Képzelgek, titokban elképzeltem egy felh?t.
Mi hozzád repítene el, szell? lágy ölén repülnék,
Nem tennék mást, füledbe egyetlen szót súgnék.
Szeretlek. Talán ezt is megérted, kellesz nekem,
Te vagy testemben, lelkemben egyetlen szerelmem.
Te vagy az kit nem sikerült sohasem felednem,
Kinek helyét pótló embert már nem is keresem.
Már nem teszem, rájöttem mindez oly felesleges,
Szívem csak a te szerelmed gondolatodtól repdes.
Tudom, benned már réges régen kihunyt a láng,
Bennem még tombol, keservesen tombol a vágy.
Nincs er? mi az én szerelmem tüzét elolthatná,
Jó reménykedni abban, te szíved enyémet vágyná.
Minden nap kapaszkodom fel az élet párkányán,
Félek még a zuhanástól, a pokolban égni máglyán.
Hát jöjj el kérlek, s mentsd meg gyötr?d? lelkemet,
Csókolj meg, s gyógyítsd be a vérz?, s fájó sebeket.