VÁNDOR LÉLEK
Eldobtalak, mint lapos kavicsot
Azóta is rólad álmodok.
Kavics voltál a tótükrébe
Így lopóztál be szívembe.
Ma nefelejcs vagy kék ruhába
Jövőre lehetsz szép nagy pálma.
Holdas éjjel csillagként hullhatsz,
Múltamból talán ki is múlhatsz.
Lehetsz hal az óceánban
Talán éppen egy cet magában.
Az idő és tér nem változik,
De a lelked százszor távozik.
2010-06-17
ZETA